A turizmus fogalma és jelentosége
A turizmus rendszere és környezete
Az idegenforgalmi kerslet
Az idegenforgalmi kínálat
A szabadido-turizmus
A hivatásturizmus
A turizmus és a környezet összefüggései
A turizmus gazdasági életben betöltött szerepe
A magyar turizmus irányító szervei és tendenciái
A nemzetközi turizmus tendenciái és gazdasági hatásai
Idegenforgalmi vállalkozások jogi szabályozása és költségvetési kapcsolatai
Idegenforgalmi vállalkozások jogi formái I.
Idegenforgalmi vállalkozások jogi formái II.
Idegenforgalmi vállalkozások költségvetési kapcsolatai
A vendéglátás és a turizmus kapcsolata, a vendéglátás fogalma
A turisztikai fogadóképesség és a vendéglátás
A vendéglátás fogalma, célja és feladata
Áruforgalmi tevékenység
Az értékesítés módja és formái
Melegkonyhás üzletek, cukrászda, bár, borozó, italbolt, kocsma, egyéb nem melegkonyhás vendéglátó üzletek
Zenés szórakozóhely, diszkó, munkahelyi vendéglátó üzletek, a vendéglátó üzletek kategóriába sorolása
  Idegenforgalmi ismeretek

A turizmus fogalma és jelentősége

A turizmus világjelenség. A XXI. század elején, egy új évezred kezdetekor a világ gazdaságilag fejlett régióiban a hétköznapi élet szerves része a szabadidő változatos eltöltése. Nehéz elképzelni, hogy a szabadidő eltöltésében az utazás ne lenne az elsők között a sorban. Természetesen a Föld számos pontján, még a legfejlettebb régiókban is sokak számára megélhetés, a létfenntartás biztosítása az elsődleges, így a világ egyik legdinamikusabban növekvő ágazatának csak vágyálmaikban lehetnek aktív résztvevői. A kontrasztok óriásiak. Hiszen egy angol munkanélküli a segélyből a dömpingáron kínált kanári-szigeteki utakra is befizethet, míg egy magyarországi minimálbéren fizetett alkalmazottnak marad a színes katalógus. Mintha a turizmus története újra meg újra ismételné önmagát, hiszen mindig voltak kivételezettek, akik élvezhették a helyváltoztatás óriási élményét és sokak, akik nem.

Az érdekes elolvasni, hogy... rész böngészésekor meg lehet figyelni azt a történelmi folyamatot, amely hosszú évszázadokon keresztül csak keveseknek adta meg a lehetőséget, és csak a huszadik század második fele hozta meg a világ egy részének azt, hogy a hétköznapi életének részévé tehette az utazás élményét.

A turizmus fejlődése szoros kapcsolatot mutat a közlekedési eszközök fejlődésével, hiszen a turizmus egyik legfontosabb kínálati eleme a közlekedés. A közlekedés változásai mindig nagy változásokat okoztak/hoztak a gazdaságban és a turizmusban is. Természetesen a turizmus nem független a társadalmi-gazdasági változásoktól sem. Birodalmak alakulnak, tündökölnek és letűnnek, kultúrák alkotnak csodákat és felejtődnek el hosszú időre, de az ember igénye a változatosságra és a megismerésre örök hajtóerő marad.

Morita Akio a SONY alapítója és vezetője így ír könyvében a "Made in Japan"-ban: "Apám a saját apja példáját követte. Azt szokta mondogatni, hogy a világ minden pénze sem szerezhet senkinek műveltséget, ha az illető nem hajlandó leülni és keményen tanulni. Ám a pénz mégis biztosíthatja a műveltség egy fajtáját, azt a műveltséget, amelyet utazással szerezhet meg az ember."

Az utazás sokkal több annál, mint amit csak egyszerűen elképzelünk, vagy gondolunk róla.

A továbbiakban az idegenforgalom és turizmus kifejezéseket, mint szinonim fogalmakat használjuk és reméljük, hogy a jövőben egyre inkább a turizmus elnevezés honosodik meg. Az idegenforgalom elnevezés nevében hordozza az "idegen" kifejezést, amely idegen éppen a vendégfogadással, vendég-barátsággal szemben. Éppen ez a kis szójáték vezet mindenkit rá arra, hogy van, létezik egy kifejezésünk, amelyet bátran használhatunk. Ezért találkoznak mindkét kifejezéssel a jelenlegi hazai turisztikai szakirodalomban. A két szót együtt használni, és kötőszóval azonban komoly szakmai hibát jelent!

A következőkben a turizmus definíciójának múltbeli és jelenlegi változatait olvashatják.

Hunziker és Krampf (1942):

"Az idegenforgalom fogalma alatt két dolgot értünk, egyrészt egy emberi magatartást, amelyet kívülről a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely pszichikai-fizikai hajtóerőre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust. A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásból és tartózkodásból eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben az utazást és tartózkodást nem letelepedési szándék, illetve jövedelemszerző tevékenység motiválta."

A definíció korszerű továbbgondolásában és megfogalmazásában Dr. Lengyel Márton meghatározása lesz segítségünkre (1986):

"Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén kívüli valamennyi helyváltoztatást és tevékenységet értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. Két formája van a szabadidő-turizmus és hivatásturizmus. A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívül szabadidőben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyet az ember változatosság igénye motivál. A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek összessége."

A WTO vagy másik elnevezésén OMT (Organizacion Mundial del Turismo), azaz az Idegenforgalmi Világszervezet és az Interparlamentáris Unió 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozata a turizmusról (a fenti Dr. Lengyel Márton által jelzett definíciót alapul véve) a következő definíciót tette közzé:

"A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az ezekből eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat."

Definiálni kell még az alapfogalmak között a turizmusban résztvevő személyt, a turistát is, vagyis ki a turista?

A nemzetközi idegenforgalom szereplői látogatók, akik
    • turisták, amennyiben 24 óránál többet töltenek a meglátogatott országban (a 24 óra tehát legalább egy éjszakai szállás eltöltését feltételezi)
    • kirándulók, amennyiben a tartózkodásuk nem éri el 24 órás időtartamot.
    • Átutazóknak nevezzük azokat a kirándulókat, akiknek a tartózkodása nem az adott ország meglátogatására szorítkozik, hanem csak tranzit állomásként, tranzit útként használják az adott ország felségterületét.



hogyan alakult ki a turizmus a nagyvilágban.

hogyan alakult Magyarországon a turizmus története.


1. feladat


<< Előző lecke   Következo lecke >>